|
 A fajt japán és kínai madarászok tenyésztették ki különböző Lonchura fajokból. A törzsalakot a kínaiak tenyésztették, több mint 200 évvel ezelőtt. Ezután került Japánba. Innen ered a japán sirályka elnevezés. Lehetséges, hogy a csíkoshátú bronzpinty (L. striata) és a L. aacuticanda keresztezéséből jött létre e faj. Tartása, tenyésztése nem nehéz. Igénytelen, de ez nem azt jelenti, hogy mostohán kell bánjunk vele. Nálam ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint a gouldok. Nagyon jó nevelő tulajdonsága van. Más madarak fiókáit is felneveli. Ezért használják dajkaként. Most megint egy olyan témához értünk, ahol megoszlanak a tenyésztők közötti vélemények. Van, aki ellenzi, van, aki nem. Nem látom hátrányát a dajkás madárnak. Sőt, muszáj igénybe venni, ha például mutációt szeretnénk felnevelni. Kezdetben nem tudjuk, hogy a mutáns milyen szülő. A sirályka meg minden további nélkül jól nevel. De bármi adódhat az állományunkban valamelyik párral, párokkal. Ekkor jöhet a dajka. Én például, amikor új gould párt állítok tenyésztésbe, elindítom a sirálykákat is. Ennek az a magyarázata, hogy még semmit sem tudok az új párról. Hogyan költ és nevel. Általában a gouldok kikeltik a tojásaikat, de van olyan pár, ami nem nevel. Vagy a hím kidobálja a kicsiket. Nem érdemes veszni hagyni a fészekaljat. Az meg nem törvényszerű, hogy az utódok öröklik a szülei rossz tulajdonságait. Vannak ilyen madaraim, mind jól költ és nevel. Amikor dajkáztatni akarok, mindig egy időben teszem fel az odúkat. Így egy időben fognak letojni, közel azonos a költési idő is. Mindig fiatal madarakat használjunk (egyéves). Az öregek meg neveljék a sirályka utánpótlást. A fiataloknak ne engedjük saját fiókáit nevelni. Igaz megfigyeltem már, hogy felnevelték a sajátjukat, utána minden további nélkül a gouldokat. Azt meg se próbáljuk, hogy egy fészekben gould és sirályka fiókák legyenek. A sirálykákat fogják nevelni, a gouldok elpusztulnak. Észrevettem már, hogy a gould fiókák pár napos korukban elpusztulnak a sirálykák alatt. Mind kikel, és úgy 8-10 napos korukban egy, utána még egy elmegy. A maradék hármat meg csodálatosan felnevelik. Ugyanennél a párnál, pároknál próbából 7-8 sirályka tojást keltettem. Mind kikelt és felnevelődött. Ugyan azzal a bánásmóddal, mint amikor gouldokat neveltek. Tehát mégis csak érzik, tudják, hogy ők csak pótszülők. Mindenesetre jól végzik a dolgukat, és igénybe lehet venni őket bármikor. Ügyeljünk arra, hogy a már régebb óta meglévő madarainkkal neveltessünk. Új madarat csak megfelelő karanténozás, gyógyszerezés után vigyük a többi közé. De jobb, ha magunk állítjuk elő a dajkás törzsállományt. Nagyon jó persze, ha van helyünk, teljesen külön kezelni a dajkákat. Értem úgy, hogy külön helyiségben. Tehát csak a tojásokat viszem, fiatalokat hozom. Megfelelően kell itt is fertőtleníteni, sőt még jobban. Nehogy felüsse a fejét valami fertőzés. Megfelelő technológiával, ésszerű tartással, tenyésztéssel nem lehet gond. Sokan mondják, hogy két fiatal hím madár is költ és nevel, mivel mindegyik a másikénak tudja be a tojásokat. Hát nem tudom. Maradjunk szerintem az egypáros rendszernél. Ennyire ne használjuk ki a madarainkat. Nagyon fontos az eleség minősége. Én a dajkákkal ugyanazt az eleséget etetem, mint a Gouldokkal. A száraz mag, a lágyeleség, lisztkukac, minden, amit a többiek kapnak, kapják ők is. Időben rá kell szoktatni az etetni kívánt eleségre. Ha így etetjük a dajkákat, nagy valószínűséggel a felnövő madarak is enni fogják, amit kicsi korukban kaptak. A sirálykás nevelésben előny, hogy bármikor ellenőrizhető a fészek. Szinte úgy kell kitessékelni az odúból őket. Ez hasznos például gyűrűzéskor, fészekcserénél. Ellenőrzés után rögtön vissza is ülnek. Figyeljünk arra, hogy a kalit ne legyen túl kicsi, de nagy sem. Szerintem a legjobb az 50x40x30-as méretű. Én kettő ülőrudat teszek be. Egyiket a fészek alá közvetlenül, a másikat meg a lehető legtávolabb középmagasságba. Az odú alá helyezett rúd azért jó, mert könnyebben közlekednek, és innen jobban hallják, látják a kicsiket. Amikor a tojásokat átrakom, mindig megjelölöm. Alkoholos filc megfelelő erre a célra. Így a később letojt sirálykatojásokat el tudom venni, és csak az értékesebb faj tojásait fogja melengetni. Mielőtt hozzákezdenénk a tojások átrakásához, mossunk kezet fertőtlenítős kézmosóval! Én folyékony szappant keverek Domestossal vagy Florasepttel. Bőven megfelel a kívánalmaknak. Mindig legyen tiszta törölköző és papírtörlő, amit használni tudunk. Röviden ennyit a dajkázásról. Mindenki eldöntheti, hogy mit szeretne tenni, dajkáltat vagy nem. Végezetül még annyit, hogy igyekezzünk olyan párokat tartani, amelyeknél nem kell igénybe venni a dajkamadarakat. De véleményem, hogy legyen kéznél jól nevelő sirályka.
Fekete Tibor
Hidas |
