2019. május 21. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,425,433  ·  Online: 80
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Konferencia a papagájok védelmében
Nyomtatható változat!

.

A Kanári-szigetek legnagyobbikán, Tenerifén,a Puerto de la Cruz városában található Loro Park és Loro Park Alapítvány 4 évente rendezi meg azt a Nemzetközi Papagáj Konferenciát, amelyre a világ számos pontjáról sereglenek az érdeklődők. A Loro Parkot Wolfgang Kiessling alapította 1972-ben. Számos más állatfaj mellett itt található a világ legnagyobb papagájkollekciója, ahol mintegy 350 papagájfaj közel 4000 egyede él. Az alapítvány célja, hogy megőrizze a papagájfajokat eredeti élőhelyükön, ezért megalakulása óta tevékenyen és sikeresen vesz részt a ritka, vagy kihalás szélén álló papagájfajok megmentésére indított nemzetközi projektekben. (Kutatások, terepmunkák, oktatás, tenyésztési programok, természetvédelem.) Magas szinten képzett szakembereik (biológusok, állatorvosok, tenyésztők), valamint kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerük révén a Loro Park mára a világ egyik legsikeresebb és leglátogatottabb állatparkjává vált, amely világviszonylatban meghatározó szereplője az állat és környezetvédelemnek.
A négyévente megrendezésre kerülő konferencia, valamint az évente megtartott papagájtartással foglalkozó workshopok egyaránt azt célozzák, hogy az emberek által olyannyira csodált papagájokat minél szélesebb körben megismertessék az e madarakat tartó és kedvelő nagyközönséggel, hiszen csak a megszerzett ismeretek birtokában lehetséges megóvni ezeket a csodálatos tollas teremtményeket, akik számára a legnagyobb ellenséget éppen maga az ember jelenti. A 2010. szeptember 22-25. között megrendezett konferencián a „papagájvilág“ jeles szaktekintélyei osztották meg tapasztalataikat, ismereteiket a hallgatósággal. Előadást tartott többek között a Harvard Egyetemen állati kogniciót oktató Dr. Irene Pepperberg, aki a világhírűvé vált – 2008-ban elhunyt – Alex nevű jákó papagáj gazdája (lebilincselő történetükről és közös munkájukról bővebben a hazánkban is megjelent „Alex meg én“ című könyvben olvashatnak). Dr. Pepperberg munkássága egy kutató és egy papagáj mély barátságának története, akik együtt fedezték fel az állati intelligencia rejtett világát. Az előadók között volt továbbá Dr. Matthias Reinschmidt, a Loro Park Alapítvány kurátora, a papagájkollekcióért felelős biológus, aki közel 10 éve felügyeli a Loro Park papagájtenyészetét. Dr. Yara Melo Barros biológus, aki a szabad természetben élő utolsó Spix ara (Cyanopsitta spixii) legutolsó öt évét kísérte figyelemmel. Dr. Barros munkatársaival egyetemben komoly erőfeszítéseket tesz, hogy ez a szabad természetben gyakorlatilag már nem létező, kihalt papagájfaj, fogságban tenyésztve ismét elérje azt a létszámot, amelynek köszönhetően nem tűnik el végérvényesen Földünk állatpalettájáról. Dr. David Waugh, a Loro Park Alapítvány igazgatójának előadásából pedig világossá vált a szomorú igazság, miszerint a papagájok a világ legveszélyeztetettebb madárcsoportjába tartoznak és a kb. 353 ismert faj 28%-át a kihalás veszélye fenyegeti, ezért megóvásuk szükségessége létfontosságú a fajok sokszínűségének fennmaradása érdekében. A Loro Park Alapítvány vezető szerepet tölt be e feladat megvalósításában. A folyamatos kutatómunkák lehetővé teszik, hogy információkat gyűjtsenek a kihalás szélén álló fajokról azok megóvása érdekében. A papagájokra leselkedő egyik legjelentősebb veszély életterük csökkenése és feldarabolódása, amely a veszélyeztetett fajok 82%-át érinti. Másik jelentős fenyegetettség, hogy a fiókákat a kisállat-kereskedelem céljából kiveszik a fészkekből, amely a veszélyeztetett fajok 38%-ánál az elsődleges veszélyforrást jelenti. További problémát jelentenek a meghonosított ragadozók és versenytársaik, illetve a kártékonynak vélt papagájok irtása, továbbá táplálkozási céllal történő vadászata. Azokat az intézkedéseket, amelyek e madarak kihalástól való megóvásához szükségesek, hozzá kell igazítani a fajok egyedi igényeihez illetve korlátaihoz. A Loro Park Alapítvány, mint a világ legnagyobb és legváltozatosabb papagájkollekciójának birtokosa, menedzseli ezt a genetikai tartalékot és fokozza részvételét a legkülönbözőbb, fogságban végzett fajvédő tenyésztési programokban illetve a terepmunkákban. A fajok megóvásában központi szerepet játszik a helyi lakosság bevonása a projektekbe. A közös intézkedéseknek mindig részei a különböző felvilágosító kampányok és környezetvédelmi képzések. Ehhez kapcsolódó példa a világ egyik legveszélyeztetettebb papagájfaja, a kéktorkú ara (Ara glaucogularis) is, amely egy Bolíviában endemikus faj. Ott is kizárólag a Bolívia északkeleti részén található Beni megye egy kis részén honos (lásd: mellékelt térkép), ahol a „Machetero“ elnevezésű tradicionális harci táncot vallási ünnepek alkalmával adják elő, amelynek során a táncosok – többek között – arapapagájok faroktollaiból készített legyező formájú fejdíszt viselnek. Tanulmányok bizonyítják, hogy minden egyes fejdísz elkészítéséhez 10-40 db farok toll szükséges, amelyeket – többségében – az e területen élő 3 nagyméretű arafajtól szereznek be. Ezek egyike a kéktorkú ara. A legtöbb madarat lőfegyverrel ejtik el, annak ellenére, hogy az őslakosok némelyike még mindig íjakat és nyilakat használ. Az elejtett papagájok tollait a szomszédos tartományokban 100-150 US$ dollárért árulják. Az ara papagájokra irányuló erőszakos cselekedet vezetett el ahhoz az ötlethez, amely az őslakosokat rávezeti arra, hogy a természetes tollakat mesterségesre cseréljék, ezért a térség négy tartományában a bennszülött lakosság számára tanfolyamokat szerveztek, melynek során megtanítják nekik, hogy miképp lehet mesterséges tollakból fejdíszeket készíteni. Az akció célja, hogy gazdasági alternatívát kínáljon az őslakosok számára, amely ezeknek az embereknek az életszínvonalát növeli, és idővel elérhető, hogy a természetes tollakat mesterségesre cseréljék. Ennek hatására a fő problémák egyikének számító arapapagájok vadászata megszűnne, amely tovább növelné a kéktorkú arák túlélési esélyeit. Ezek a próbálkozások világosan tükrözik, hogy emberi összefogás nélkül lehetetlen megmenteni a veszélyeztetett papagájfajokat.
Ahhoz, hogy például a szabad természetben már kihaltnak számító Spix ara (Cyanopsitta spixii) faj egyáltalán esélyt kaphasson a visszavadításra – eredeti élőhelyén, fogságban tartva minimum 150 fős egyedszámot kell elérni. A fogságban tartott egyedek tenyésztési programjának egyik problémája azonban éppen az, hogy a populáció csupán kevés leszármazottból áll, ezért a genetikai sokszínűség nagyon alacsony számot mutat. Éppen azért, mert egyelőre még alacsony e papagájok létszáma, óriási jelentőséggel bír, hogy minden egyes „magánkézben“ lévő példány bekerüljön a tenyésztési programba. Sajnos azonban ismeretes ennek ellenkezője is, miszerint akadnak országok, ahol eltitkolják e madarak létezését. Mindez rendkívül sajnálatos tény, mivel e veszélyeztetett faj esetében minden egyes madár, amely nem szerepel a tenyésztési programban, minimalizálja a Spix ara faj megóvásának és fennmaradásának sikerességét. Jelenleg összesen 73 Spix ara létezik, amely példányszám négy ország öt tenyészállomása között az alábbiak szerint oszlik meg:
– Sao Paulo-i Állatkert (Brazília): 4 madár
– Lymington Alapítvány (Sao Paulo, Brazília): 3 madár
– Loro Park Alapítvány, (Tenerife, Spanyolország): 8 madár
– Al-Wabra Vadvédelmi Központ, (Sharharnia, Quatar): 56 madár
– Egyesület a Veszélyeztetett Papagájok Megóvásáért, (Schöneiche, Németország): 2 madár
Figyelembe véve azt a tényt, hogy a brazíliai kormány semmiféle ellenőrzést nem gyakorol a külföldön élő madarak fölött (kivétel ez alól a Loro Park Alapítvány) a faj fennmaradásának reménye a külföldi papagájtulajdonosok együttműködésétől, valamint az oltalmuk alatt élő Spix ara állomány megfelelő menedzselésétől függ. Természetesen az áhított 150 fős egyedszám elérése mellett még számos egyéb nehézséggel is meg kell küzdeni, mint például a betegségek. (A quatari állománynál fellépő PDD Proventricular Dilatation Disease = mirigyes gyomor tágulat.)
Tekintve, hogy a jelenlegi állomány növekedési rátája stabil marad, 2016 egy lehetséges dátumot prognosztizálhat a Spix ara papagájfaj szabad természetbe történő visszavadítására. Szabadon engedésük természetesen a faj eredeti élőhelyén történne, életterük minőségének és kockázatainak mérlegelését követően. Addig azonban még számos nehézséget kell legyőzni és következetes munkával elérni, hogy ezt a csodálatos papagájfajt végül mégis legnagyobb ellensége az ember juttathassa vissza méltó helyére, a szabad természetbe.
Ami még nagyban hozzájárulhat az egyes papagájfajok kihalásának megakadályozásához, az a papagájokat vásárló emberek felelősségteljes döntése, melynek értelmében csak ellenőrzött papagájtenyészetekből, ill. tenyésztőktől, megfelelő okmányokkal és zárt gyűrűvel illetve egyedi azonosítóval (mikrochippel) ellátott papagájokat vásárolnak, mivel az e cikkben részletesen nem tárgyalt illegális papagájkereskedelem a másik legnagyobb veszélyt jelenti ezekre a csodálatos madarakra nézve. Eredeti élőhelyükön kegyetlen módszerekkel és bánásmód mellett gyűjtik össze őket, hogy azután összezsúfolva rettenetes körülmények között szállítsák őket a célországokba. Sokuk elpusztul az út során, illetve élete végéig sínylődik borzalmas körülmények között, kiszolgáltatva tulajdonosa kényének-kedvének. Fontos gátat szabni az illegális papagájkereskedelemnek, ami minden felelősségteljesen gondolkodó ember számára üldözendő cselekedet.
A veszélyeztetett állatfajok megmentése csak úgy lehetséges, ha minden egyes ember kiveszi a részét a megmentésük és fennmaradásuk érdekében zajló küzdelemben, akár tevékeny résztvevőként, akár adományok formájában, akár azzal, hogy felelősségteljesen dönt arról, kitől szerzi be áhított kedvencét.

 

Írta: Bordás Krisztina
Felhasznált anyagok:
Dr. Yara Melo Barros,
Dr. David Waugh,
Mauricio Herrera Hurtado

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu