2019. május 21. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,425,356  ·  Online: 69
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Innovatív kutatás a papagájok mirigyes gyomor tágulatának PDD kezelésére
Nyomtatható változat!

.

A mirigyes gyomor tágulat (angol rövidítése PDD=Proventicular Dilatation Disease) a madarak halálos kimenetelű megbetegedése, amelyben a központi-, a perifériás- és a vegetatív idegrendszer gyulladása a gyomor rendellenes működésével és neurológiai tünetekkel (egyensúlyvesztés, rohamok) társul. A betegség során gyakran megfigyelhető jelentékeny súlyvesztés, öklendezés, begyelzáródás, emésztetlen táplálék ürülése, valamint az emésztőszervek másodlagos bakteriális és gombás fertőzése. A PDD leginkább papagájok esetében fordul elő. A PDD tényleges diagnózisa élő madarak esetében vitatott, és szükséges hozzá a begy biopszia vizsgálat során kimetszett idegszövetekben a jellegzetes limfoplazmás beszűrődés kimutatása (a limfoplazma limfocitákat [a fehérvérsejtek egy típusa] és plazmasejteket [kifejlett ellenanyag- termelő sejteket] tartalmaz). A mai napig nincs 100 %-ban biztos non-invazív (sebészeti beavatkozást nélkülöző) eljárás a betegség igazolására vagy kizárására, és a begy biopszia is csak az esetek 50-70 százalékában sikeres kórmeghatározó. A legutóbbi kutatások arra engednek következtetni, hogy a betegség fertőző, és bár a PDD okozója még mindig nem azonosított, egy új, madaraknál előforduló Borna-vírus (az agyat megfertőző kórokozó) jelenléte a PDD-ben szenvedő papagájoknál kimutatható (A Loro Park Alapítvány a Giesseni Egyetem egy külön erre irányuló kutatását finanszírozza).
A víruskutatásokkal párhuzamosan az Olaszországban található Camerinoi Egyetem Állatorvosi Karán dolgozó Giacomo Rossi professzor és Dr. Stefano Resaro egy új elképzelésen kezdett dolgozni 2006-ban, amely a PDD-t autoimmun válasszal hozza összefüggésbe. A jellegzetes beszűrődés az idegek körül ugyanolyan gyulladást mutat, mint ami autoimmun-betegségben szenvedő betegek esetében fordul elő. Az embereknél például a Guillain Barré Szindróma (GBS – gyulladásos demielinizáló neuropátia) esetében az immunrendszer megtámadja az idegeket, sérülést és gyulladást okozva. A GBS esetében az anti-ganglioside antitestek a leggyakrabban azonosított autoimmun testek, amelyek az idegrost sérülését okozzák, és jelenlétük a vérben segít a betegség felismerésében. A ganglioside-ok a szervezetben természetesen képződő komplex vegyületek a sejtek felületén, és főleg az idegrendszerben találhatók.
A kutatók feltételezik, hogy a GBS-nek megfelelően a PDD esetében hasonló autoimmun mechanizmus játszik közre. Potenciálisan egy másik biológiai kórokozó (vírus, baktérium, stb.) felelős az immunrendszer abnormális válaszáért. Ily módon a feltételezés nem zárja ki a vírusos eredetet, és a madár Borna-vírus vagy más nem azonosított tényezők (biológiai antigének) lehetnek felelősek a PDD kialakulásáért.
2008 februárjában a Camerinoi Egyetem kutatói hat nimfapapagáj immunrendszerét tesztelték tisztított ganglioside-okkal, a betegség előidézésének kísérleteképpen. Az emlékeztető oltást követő két héttel (egy hónappal az első oltást követően) az oltott nimfapapagájok 100 %-ánál és az orálisan megfertőzöttek 33 %-ánál fejlődtek ki a tipikus tünetek. A begybiopszia szerint jelenleg négy beoltott és tüneteket produkáló nimfapapagáj mutatja a jellegzetes limfoplazmatikus beszűrődést. A kutatás következő lépését a Loro Park Alapítvány támogatja, mely során magán tenyésztőket is bevon a kiértékeléshez. Az anti-ganglioside antitestek lehetséges jelenlétének és emelkedésének meghatározása a papagájok vérében egy újonnan szabadalmaztatott és non-invazív szerológiai vizsgálattal (E.L.I.S.A. – enzym-linked immunosorbent-assay, azaz enzimhez kötött ellenanyag-vizsgálat) történik. A mai napig a kutatási eredmények ezen antitestek szintjének növekedését mutatják az érintett papagájok vérszérumában, ellentétben az egészséges példányokkal. 2010-ben a Loro Park Alapítvány egy új, a PDD kezelésére szolgáló terápia kidolgozását célzó tanulmányt támogat, amelyet a Camerinoi Egyetem kutatói a Loro Park Alapítvány állatorvos-csapatával (Dr. Sara Capelli, Dr. Heiner Müller és Dr. Kirstin Oberhäuser) együttműködve végeznek. Az új terápiás protokoll egy új gyulladáscsökkentő alkotóelem alkalmazásán alapul, amely szelektíven gátolja a legfontosabb citokint, vagyis azt az anyagot, mely gyulladásos rendellenességeket idézhet elő.

 

Írta: Dr. David Waugh
Igazgató, Loro Park Alapítvány

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu