.

A mirigyes gyomor tágulat (angol rövidítése PDD=Proventicular Dilatation Disease) a madarak halálos kimenetelű megbetegedése, amelyben a központi-, a perifériás- és a vegetatív idegrendszer gyulladása a gyomor rendellenes működésével és neurológiai tünetekkel (egyensúlyvesztés, rohamok) társul. A betegség során gyakran megfigyelhető jelentékeny súlyvesztés, öklendezés, begyelzáródás, emésztetlen táplálék ürülése, valamint az emésztőszervek másodlagos bakteriális és gombás fertőzése. A PDD leginkább papagájok esetében fordul elő. A PDD tényleges diagnózisa élő madarak esetében vitatott, és szükséges hozzá a begy biopszia vizsgálat során kimetszett idegszövetekben a jellegzetes limfoplazmás beszűrődés kimutatása (a limfoplazma limfocitákat [a fehérvérsejtek egy típusa] és plazmasejteket [kifejlett ellenanyag- termelő sejteket] tartalmaz). A mai napig nincs 100 %-ban biztos non-invazív (sebészeti beavatkozást nélkülöző) eljárás a betegség igazolására vagy kizárására, és a begy biopszia is csak az esetek 50-70 százalékában sikeres kórmeghatározó. A legutóbbi kutatások arra engednek következtetni, hogy a betegség fertőző, és bár a PDD okozója még mindig nem azonosított, egy új, madaraknál előforduló Borna-vírus (az agyat megfertőző kórokozó) jelenléte a PDD-ben szenvedő papagájoknál kimutatható (A Loro Park Alapítvány a Giesseni Egyetem egy külön erre irányuló kutatását finanszírozza).
A víruskutatásokkal párhuzamosan az Olaszországban található Camerinoi Egyetem Állatorvosi Karán dolgozó Giacomo Rossi professzor és Dr. Stefano Resaro egy új elképzelésen kezdett dolgozni 2006-ban, amely a PDD-t autoimmun válasszal hozza összefüggésbe. A jellegzetes beszűrődés az idegek körül ugyanolyan gyulladást mutat, mint ami autoimmun-betegségben szenvedő betegek esetében fordul elő. Az embereknél például a Guillain Barré Szindróma (GBS – gyulladásos demielinizáló neuropátia) esetében az immunrendszer megtámadja az idegeket, sérülést és gyulladást okozva. A GBS esetében az anti-ganglioside antitestek a leggyakrabban azonosított autoimmun testek, amelyek az idegrost sérülését okozzák, és jelenlétük a vérben segít a betegség felismerésében. A ganglioside-ok a szervezetben természetesen képződő komplex vegyületek a sejtek felületén, és főleg az idegrendszerben találhatók.
A kutatók feltételezik, hogy a GBS-nek megfelelően a PDD esetében hasonló autoimmun mechanizmus játszik közre. Potenciálisan egy másik biológiai kórokozó (vírus, baktérium, stb.) felelős az immunrendszer abnormális válaszáért. Ily módon a feltételezés nem zárja ki a vírusos eredetet, és a madár Borna-vírus vagy más nem azonosított tényezők (biológiai antigének) lehetnek felelősek a PDD kialakulásáért.
2008 februárjában a Camerinoi Egyetem kutatói hat nimfapapagáj immunrendszerét tesztelték tisztított ganglioside-okkal, a betegség előidézésének kísérleteképpen. Az emlékeztető oltást követő két héttel (egy hónappal az első oltást követően) az oltott nimfapapagájok 100 %-ánál és az orálisan megfertőzöttek 33 %-ánál fejlődtek ki a tipikus tünetek. A begybiopszia szerint jelenleg négy beoltott és tüneteket produkáló nimfapapagáj mutatja a jellegzetes limfoplazmatikus beszűrődést. A kutatás következő lépését a Loro Park Alapítvány támogatja, mely során magán tenyésztőket is bevon a kiértékeléshez. Az anti-ganglioside antitestek lehetséges jelenlétének és emelkedésének meghatározása a papagájok vérében egy újonnan szabadalmaztatott és non-invazív szerológiai vizsgálattal (E.L.I.S.A. – enzym-linked immunosorbent-assay, azaz enzimhez kötött ellenanyag-vizsgálat) történik. A mai napig a kutatási eredmények ezen antitestek szintjének növekedését mutatják az érintett papagájok vérszérumában, ellentétben az egészséges példányokkal. 2010-ben a Loro Park Alapítvány egy új, a PDD kezelésére szolgáló terápia kidolgozását célzó tanulmányt támogat, amelyet a Camerinoi Egyetem kutatói a Loro Park Alapítvány állatorvos-csapatával (Dr. Sara Capelli, Dr. Heiner Müller és Dr. Kirstin Oberhäuser) együttműködve végeznek. Az új terápiás protokoll egy új gyulladáscsökkentő alkotóelem alkalmazásán alapul, amely szelektíven gátolja a legfontosabb citokint, vagyis azt az anyagot, mely gyulladásos rendellenességeket idézhet elő.

Írta: Dr. David Waugh
Igazgató, Loro Park Alapítvány