2020. október 25. Vasárnap  ·  Eddigi látogatók: 1,938,809  ·  Online: 69
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A jóllakott madarak később kezdenek énekelni
Nyomtatható változat!

.

Az etetésben részesített hím széncinegék reggel később kezdik az éneklést, mint magukra hagyatott társaik, és ezzel a területbirtoklási viselkedésük is változik. Erről adnak hírt a baseli egyetem kutatói az „Animal Behaviour“ című szaklapban. A későbbi éneklés a madarak szaporodására is kihatással lehet, mert a reggeli területbirtoklási hangjelzés késlekedésével megnő az esélye annak, hogy a tojó másik hímmel álljon össze.
Amikor karácsony után ismét elkezdenek hosszabbodni a nappalok, újra hallható lesz reggelente a széncinegék éneke – méghozzá a hím példányoké, ahogy az a nálunk honos énekesmadaraknál általános. A tavasz és a költés ugyan messze van még, de a madarak már elkezdik gyakorolni az éneklést, amellyel a területi határaikat is jelölik a konkurens hímek figyelmeztetésére. Számos széncinege terület található a városokban és falvakban, és ezeken gyakran helyeznek el téli eleséget a madarak számára. Arról azonban kevés ismeretünk van, hogy a szabadon élő madarak téli etetése miként befolyásolja azok viselkedését. Azt már régóta tudják, hogy az etetett széncinegék hamarabb tojnak le és több utódot nevelnek fel, mint nem etetett fajtársaik. Az etetés azonban sok helyen nem csak a téli időszakra korlátozódik, hanem kinyúlik a tavaszba, sőt vannak, akik egész évben etetik kerti kedvenceiket.
Katja Saggese és Valentin Amrhein, a baseli egyetem kutatói az oszlói egyetem munkatársaival közösen arról végeztek vizsgálatokat, hogy miként változik a széncinegék viselkedése, ha az etetés egészen áprilisig, tehát röviddel a költés megkezdése előtti időig kitolódik. Ehhez 28 széncinege területen függesztettek ki etetőtartályokat. A területek felén a tartályokat két hétig rendszeresen töltötték, és melléjük még gyári etetőgombócokat is kifüggesztettek. A területek másik fele kontrollcsoportként szolgált, ahol a tartályokat nem töltötték meg, és az etetőgombócok is elmaradtak. Mindegyik területen mikrofonnal rögzítették a madarak éneklését a kéthetes etetési időszak előtt, annak végén, majd két héttel később a napkelte előtti és utáni egy-egy órában. A mérés eredménye: Az etetett hímek átlagosan 20 perccel később kezdtek el énekelni, mint etetésben nem részesült társaik. Ez a hatás pedig még két héttel az etetés befejezte után is kimutatható volt. A jelenség pontos oka még tisztázatlan, a kutatók valószínűsítik, hogy az etetés más madarakat és hím riválisokat vonz a területre, ezért a terület védelmezése eltereli a hímek figyelmét az etetésről. Ez talán kellemes lehet a kerttulajdonosoknak, hiszen 20 perccel tovább aludhatnak, ám a madarak költési szokásaira is kihathat. Mint ahogy arra már korábbi vizsgálatok is rámutattak, a reggeli éneklésnek biológiai okai vannak. Feltételezések szerint a széncinege a reggeli énekléssel édesgeti magához a párját, megelőzve ezzel, hogy az más hím után nézzen. A később éneklő hímek ezért valószínűleg kevésbé sikeresek a tojó megtartásában, és náluk több „kakukktojás“ van a fészekben.
Mindezek alapján felvetődik a kérdés, hogy jót teszünk-e a madaraknak a téli etetéssel? A kutató válasza: „Valószínűleg sok ember van – közöttük jómagam is –, aki már gyermekként megfigyelte az erkélyén elhelyezett etetőhöz sereglett madarakat, és innen merítette első indíttatását ahhoz, hogy később állatokkal foglalkozó tudós, vagy természetvédő legyen. Tudatában kell azonban lennünk, hogy az etetéssel az állatok viselkedését is befolyásoljuk. A vizsgálatunk eredményei azt tanácsoltatják velem, hogy az etetést legkésőbb március végén hagyjuk abba, hogy a madarak áprilisban zavartalanul kezdhessék a költést.“

Forrás: www.geowissenschaften.de

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu