|
 Miféle intelligenciával rendelkezhet egy diónyi, esetleg mogyorónyi agyat birtokló lény? Nemcsak a köznapi ember vélekedik lenézőleg a madarak értelmi képességeiről, hanem a szakemberek nagy többsége is: előítéletesen eleve primitívebbnek, alacsonyabb rendűnek tartja a madarakat az emlősöknél. Pedig ez a vélekedés több szempontból helytelen.
Először is, a (hasonló agyfelépítésű és agyműködésű) emlősállatok értelmi képességeinek megítélésében sem egyszerűen az agy tömege, hanem az agytömeg-testtömeg arány a döntő. Egy madár agyának nagysága pedig egy azonos testsúlyú emlőséhez hasonló. Másodszor, az agyműködést sohasem egyszerűen az agy mérete határozza meg. Ismeretes, hogy a felnőtt emberi agy súlya átlagosan mintegy 1200-1500 gramm, de ettől jókora eltéréseket is észleltek. Azonban a világ legnehezebb agyát (2000 gramm felett) történetesen egy idióta birtokolta! Szóval az agy méreténél sokkal fontosabb az agy finomszerkezete. Az agy szerkezetét meg minden bizonnyal erősen befolyásolja a használat! Hiába van valakinek jókora, barázdált, tekervényes agyveleje, ha gyerekkora óta nem használja gondolkodásra, tanulásra, akkor az idegsejtek nem hoznak létre új kapcsolatokat, sőt a régi kapcsolataik is „berozsdásodnak“. De kóros folyamatok is előfordulnak, pl. idióták agyvelejében túlzott barázdálódás is létrejöhet. Az is meglepő, hogy a birka agyveleje jóval tekervényezettebb a kutyáénál, holott a kutya intelligenciája igencsak felülmúlja a birkáét. (Az emberi test. Szerk. Obál Ferenc dr.)
Harmadszor, a madarak agyának felépítése, szerkezete jelentősen eltér az emlősökétől. De nem primitívebb, hanem más! Ugyan a nagyagy felületén nincsenek barázdák, tekervények, és az agykéreg (szürkeállomány) nem borítja be a nagyagy teljes felületét. Viszont az agyköpeny alatti rész, a subpallium – az emlősöknél a csíkolt testnek (corpus striatum) megfelelő terület – a madaraknál rendkívül fejlett és ez teszi ki az agyféltekék fő tömegét. Csak a madaraknál alakult ki az ún. hiperstriatum, amely a mozgások és a tanulási folyamatok koordinációját végzi. – A madaraknál igen magas fejlettségi fokú a kisagy is, amely a repülőmozgásokat rendezi össze és az egyensúlyi helyzetért is felelős. (Ld. pl. Mödlinger – Kapocsy: A madarak világa)
Negyedszer, ne feledkezzünk meg a madarak hallatlanul gyors anyagcseréjéről, ami összefügg az igen magas belső testhőmérséklettel (40-44 C°). Főleg a kisméretű madarak szinte mindent elképesztő robbanékonysággal képesek művelni! Vizsgálták pl. seregélyek reakcióidejét zavaró hang- ill. fényingerekre: ezt mintegy 40-80 ezredmásodpercnek mérték! A madarak mozgásérzékelő képessége is sokkal fejlettebb, mint az embereké. Mi folyamatos mozgásként látjuk a 20-24 kép/s sebességgel vetített filmet; a madarak 140-160 kép/s esetén is még minden képet külön érzékelnek! – Gondoljunk csak az első, terem nagyságú számítógépekre, és arra a sebességre, amellyel azok teljesítettek; meg – a mikroprocesszoroknak köszönhetően – a jelenlegi, aktatáska méretű laptopokra és tenyérnyi palmtopokra, amelyek gigahertz nagyságrendű órajellel működnek. Engem a villámgyorsan működő apró madáragyak a mikroprocesszorokra emlékeztetnek.
.........
Teljes cikk színes fotókkal a Díszmadár Magazin 2012. évi júliusi számában olvasható
Dr. Molnár Lívia
Tel.: (52) 481-683
Mobil: (20) 5459411
|
