2020. október 20. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,933,438  ·  Online: 62
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Madárfaunisztikai érdekességek Magyarországon
Nyomtatható változat!

2012. november – 2012. december

2012 november/december fordulója környékén került szem elé két ritkának mondható récefélénk. A jegesrécékre (Clangula hyemalis) ugyan már októbertől számíthatunk, de az idei őszi/téli szezonban csak november 28-án figyelték meg az első példányt (Hódmezővásárhely, Téglagyári kubikok). A pehelyrécének (Somateria mollissima) jellemzően nincs adata márciustól júniusig, legtöbb megfigyelése az őszi hónapokra esik. A tavalyi évben pedig egyetlen példányt sem figyeltek meg Magyarországon. Idén viszont december 1-én Balatonőszödnél került távcsővégre egy tojó példány.
A fekete récéket (Melanitta nigra) is októbertől várhatjuk, ellenben van egy kósza példányról egy augusztusi adat is (2007. augusztus 21., Kalocsa, Duna 1516. fkm.). Az idei évben viszont nincs őszi adata a fajnak és csak két tavaszi adata ismert: február 28., Fajsz, Duna 1505. fkm.; március 31., Fonyód, Bélatelep.
Érdekességképpen említést érdemel a búbosbanka (Upupa epops) idei két decemberi adata is (december 1., Lakitelek, Tőserdő; december 6., Domaszék, Bojárhalom), mivel Afrikában telelő, vonuló fajról van szó, melynek magyarországi példányai már szeptember végére elhagyják az országot, és csak márciusban térnek vissza. Európában csak Dél-Spanyolországban élnek rezidens, nem vonuló populációi. A birding.hu adatbázisban 1995-től napjainkig csak öt októberi, négy decemberi és két januári adata volt a fajnak, februári még nem volt.
A ritkaságok közül egy szintén szokatlan, decemberi szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) megfigyelésről érdemes szót ejteni (december 5., Újszentmargita, Dinnyés-lapos), mivel idáig jellemzően csak a fészkelési időszakban (áprilistól júniusig) volt megfigyelhető ez a ritka pacsirtafaj.
Végezetül álljon itt egy jó hír, amely minden terepmadarász szívét megdobogtatja: idén is csonttollú invázió van! November második felében újfent megindult a csonttollúak (Bomycilla garrulus) beáramlása Magyarországra. Ezekkel a nálunk csak az ehhez hasonló inváziós években telente előforduló északi vendégekkel legutóbb 2008/2009 telén találkozhattunk ilyen nagy számban (azelőtt pedig a 2005/2006, 2004/2005, 2001/2002 teleken), de szinte minden évben akad pár megfigyelése eme tetszetős fajnak.
Kackiás bóbitájáról könnyű felismerni a csonttollú madarat. Nevét a másodrendű evezőtollainak végén található piros színű szarunyúlványról kapta, ami természetesen nem csontból van, csupán egy különleges szaruképződményről van szó. A csonttollú Skandinávia legészakabbra fekvő tájain, Oroszország északi részén, illetve Ázsia és Amerika északi régióiban elterjedt. Idehaza inváziós években sokhelyütt, akár a városi parkokban is megfigyelhetőek, ahol fellelhetik kedvenc táplálékaikat, amelyek a japán akác, a madárberkenye, az ostorfa és a sárga fagyöngy termései.
Idén ősszel már október 14-én megfigyelték az első harminc példányos csonttollú csapatot Aggtelek belterületén, azonban csak november közepétől kerültek szem elé napi rendszerességgel kisebb-nagyobb csapatai országszerte. Legnagyobb csapatát, amely hozzávetőlegesen 1200 példányt számlált, először december 9-én figyelték meg Debrecen belterületén, a Klinikáknál. Továbbá országos viszonylatban is jelentősnek mondható 300-as csapat tartózkodik Budapest XII. kerületében december 8-a óta.
Érdemes felfigyelni jellegzetes „szrííí-szrííí“ hangjára, amely repülő- vagy a kopasz fák ágain bogyók után keresgélő csapatait kíséri. A hangforrás felkutatása pedig garantált madarászélményt eredményez.

Összeállította: Dr. Dezső Péter
Fotók: Kókay Bence
Forrás: www.birding.hu

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu