.

A királyfácán impozáns megjelenésű díszmadár, mely nemcsak a fácános kertek dísze, hanem vadászati célból is tenyésztik. Egyes országokban a teríték színesítése céljából engedik ki a vadászterületre. Az USA mellett több európai országban is próbálkoztak több-kevesebb sikerrel a megtelepítésével.
Ez a faj Kína középső területeinek hegy- és dombvidéki erdeinek a lakója.
A lomb és a tűlevelű erdőkben egyaránt megtalálható.
A kakas és a tojó között jelentős eltérés adódik a színezetben és a farok tollak méretében. A kakasoknál igen hosszúra, akár 1 méter felettire is nőhetnek ezek a tollak. A tojó egyszerűbb tollruhát visel, ami rejtő színként szolgál a költés alatt.
Az élőhelyén a szaporodási időn kívül laza csoportokat alkothat. A költési időben az ivarérett kakasok területet jelölnek ki maguknak és annak határait párharcokban döntik el. A kakasok reggelente a tisztás részeken jellegzetes hangadással és szárnycsapkodással adják hírül jelenlétüket a szomszédoknak.
A királyfácánra is, mint a többi fajra jellemző az alapvető növényi táplálék dominancia az étrendben, de természetesen szezonálisan megjelenhetnek étlapján a rovarok is, mint táplálékalkotók. 

........

Dr. Gál János