2019. november 17. Vasárnap  ·  Eddigi látogatók: 1,611,284  ·  Online: 84
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A pávák tartásáról
Nyomtatható változat!

Idestova 25 éves szenvedélyem a díszmadarak tartása. Eleinte egzótákat tartottam, majd papagájokkal is foglalkoztam. Legújabb kedvenceim a tyúkfélék közül a galléros fácánok és a pávák. Pávát már régóta szerettem volna tartani, de régi lakóhelyemen nem volt rá lehetőség. 1998-ban költöztünk jelenlegi házunkba, azután indulhatott az állomány jelentős fejlődésnek. Következő évben vásároltam meg az első fiatal pávákat. Ezeket csirkedrótos, félig fedett, 3-6 m-es tetején is zárt röpdében helyeztem el.

A páva (Pavo cristatus) Indiában és Ceylon szigetén őshonos, India nemzeti madara. A tyúkalkatúak rendjében tartozik, közeli rokonságban áll a pulykával. Széles körű elterjedésében a kakasok gyönyörű tollazatán kívül az is szerepet játszott, hogy a mérsékelt égövi teleket jól bírja. Élénken él bennem középiskolás korom élménye, mikor először láttam pávákat egy kastély parkjában. Minden este, télen-nyáron a park koros fáira szálltak föl, és az éjszakát ott töltötték. A kakas hangja sajnos fordítva arányos tollruhája pompájával, jajgatásszerű rikoltozását szaporodási időszakban gyakran hallhatjuk, főleg szokatlan hangingerekre reagálva. Ősztől tavaszig viszont szinte "elnémul". A természet értelemmel sem áldotta meg bőségesen ezeket a madarakat, mert például a felkínált új eledelt kinyújtott nyakkal, néhány cm-ről hosszasan vizsgálgatja, mielőtt megkóstolja. Zárt helyen más madarakkal nem tanácsos együtt tartani, mert vagy üldözi a lakótársat (pl. nálam a gyémántfácánokat), vagy ami szintén megtörtént, hogy az egyik röpdéből el kellett vennem egy aranyfácán kakast, mert a nála ötször nagyobb pávakakast üldözte. A pávának eszébe sem jutott szembefordulni. Két pávakakast sem szerencsés összezárni, mert annak - főleg szaporodási időszakban - tragikus vége lehet. Nagy területen, természetes közegben ezek a problémák nem jelentkeznek, mert a vetélytársak ki tudnak térni egymás elől. Ekkor azonban számolni kell a kóbor kutyák vagy más ragadozók által okozott veszteségekkel. Ily módon nem valósítható meg - több kakas és tyúk esetén - a madarak tervszerű párosítása sem, a kikelt utódok származása bizonytalan.

A páva alapvetően magevő madár, alaptakarmányként búza, kukorica, napraforgómag és pulykatáp szolgál. Gondoskodni kell bőséges zöldeledelről (pl.: saláta, tyúkhúr, gyermekláncfű), adható neki zsírmentes konyhai hulladék (rizs, krumpli, zöldségfélék, stb.) is. Érdemes változatosan táplálni, mert a vedlés ill. a közel 140 cm-es dísztollak növesztése fél évig is eltart, ami a kakasnak nem kis tehertétel.

A szaporodási időszak április-május hónapban kezdődik és kb. két hónapig tart. A kakasok ilyenkor naphosszat udvarolnak a tyúkoknak, "farkukat" széttárva és rezegtetve. A dísztollak tulajdonképpen meghosszabbodott hát- és felső farokfedő tollak. Ezeket állítja fel és nyitja szét udvarláskor, a valódi, sötétbarna faroktollak szolgálnak a dísztollak alátámasztására. Ez az udvarlási póz megfigyelhető - bár ritkábban - a tyúkoknál is, sőt a növendékeket már két hetes koruktól kezdve láttam "gyakorolni". A tyúkok 2-3 naponként tojnak, általában 4-8 db pulykatojás méretű és alakú, sima vagy enyhén foltos tojást. A kotlási idő 27-28 nap. Ezt követően a tyúk odaadóan vezetgeti az eleinte még gyámoltalan csibéket. Több tyúkot együtt tartva előfordulhat, hogy a madarak egy fészekbe tojnak, ami a kotlás eredménytelenségéhez vezethet. Ilyenkor igénybe lehet venni kotlóstyúkot vagy keltetőgépet. A kikelt csibéket a pulykacsibéhez hasonlóan táplálva lehet felnevelni (pl. pulyka indító táp, főtt burgonya, tehéntúró, főtt tojás, vágott zöld keveréke). Viszonylag gyorsan nőnek, őszre a korai kelésűek már majdnem anyányiak. A nemek megkülönböztetése két hónapos kor után könnyű. A tyúkok háti és szárnymintázata egyre inkább "kisimul", eltűnik, a kézevező tollak sötétbarnák maradnak. A kakasok háti és szárnymintázata egyre sűrűbbé válik, a kézevezők világosbarnára váltódnak. Az ivarérettséget 2-3 éves korban érik el, a kakasok 3 éves korukra színesednek ki teljesen.

Betegségeik is a pulykákéhoz hasonlóak. A betegségek megelőzése mindig könnyebb és olcsóbb, mint a gyógykezelés. Nagy gondot kell fordítani a tartási higiéniára, az újonnan vásárolt madarak karanténozására, esetleg a származási állomány állategészségügyi előéletének felderítésére. A beteg állatot felismerni nem nehéz, mert étvágytalanság, szomorkodás, borzolt tollazat a legtöbb esetben tapasztalható. Gyakran jelentkeznek légző- vagy emésztőszervi tünetek (tüsszögés, nehezített légzés, hasmenés). Haladéktalanul különítsük el a beteg egyedeket, tegyük őket meleg, csendes helyre. A konkrét diagnózis felállítását és a gyógykezelést bízzuk szakemberre, így is előfordul sajnos, hogy a betegség/elhullás okát csak boncolással vagy intézeti vizsgálattal sikerül kideríteni. A baktériumok okozta betegségek (szalmonellózis, kolera, gennyesztők, stb.) célzott, azaz a kórokozó érzékenységének megfelelő antibiotikum-kúrára van szükség. A vírusos betegségek (pl. influenza, himlő, légcsőgyulladás) esetén a megelőző védőoltás, vagy a beteg szervezet kiegészítő gyógyszeres támogatása (vitaminok, probiotikumok, a szövődmények megelőzésére antibiotikumok) jöhet szóba. Tapasztalatom szerint a pávák egyik jelentős betegsége a fertőző vakbél- és májgyulladás, amely főként növendék korban okoz problémát. Okozója egy ostoros véglény, de hajlamosító tényezőként az orsóférgesség is szerepet játszik. Az általános tüneteken kívül sárgás hasmenés látható. A betegség jól kezelhető dimetridazol tartalmú szerekkel.

Írta és fényképezte Dr. György Zsolt állatorvos (Alsótold)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu