2017. június 26. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 958,561  ·  Online: 62
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A kakaduk jók az „itt a piros, hol a piros“ játékban
Nyomtatható változat!

.

A papagájok jobban megjegyzik elrejtett tárgyak hollétét, mint egyes gyermekek


A kakaduk ismét bebizonyították rendkívüli intelligenciájukat. Még az „itt a piros, hol a piros“ játékban is jeleskednek! Ha egy számukra kedves csemegét egy kalapka alá rejtenek, akkor még többszöri átmozgatás után is megjegyzik, hogy hol van a finomság. Ezt a műveletet embergyermekek csak négyéves kortól tudják végrehajtani, az állatvilágból pedig csak az emberszabású majmok képesek hasonló teljesítmányre. A vizsgálatot végző bécsi kutatók a „Journal of Comparative Psychology“ című szaklapban számoltak be minderről. A kakaduk bravúrosan oldottak meg feladatokat többféle nehézségi szinten.
Honnan tudjuk, hogy a süti akkor is létezik, amikor a sütisdobozban van és kívülről nem látszik? És miért hisszük ösztönösen, hogy ha egy autó eltűnik az alagútban, akkor az a másik végén egyszer ki is fog jönni? A tárgyak követése akkor, amikor azok nem láthatók, komoly szellemi erőfeszítést igényel. Sokszor embergyermekeknek is feladják ezek a leckét, ahogyan a francia pszichológus, Jean Piaget az 1950-es években kimutatta.
Az úgynevezett transzpozíciós teszteljárás során egy jutalmat elhelyeznek több kalapka valamelyikében. A legtöbb gyermek csak három-négy éves kortól tudja biztonsággal megmondani, hogy a jutalom melyik kalap alatt lapul. Az emberszabású majmok is képesek a feladat megoldására, de elbizonytalanodnak, amikor kettő vagy három kalap helyzetét megváltoztatják.
A rotációs teszteljárásban több kalapot tesznek egy lécre, amely több szögben mozgatható. Az egyik kalap alatt helyezkedik el a jutalom.
Az úgynevezett transzlokációs rotáció során nem a kalapokat, hanem az alanyt (gyermeket, vagy állatokat) mozgatják a tárgyak körül, aki a kalapokat különböző szögekből látja. A gyermekek a transzlokációs feladatokat könnyebben oldják meg, mint a rotációsakat.
Alice Auersperg, a Bécsi Tudományegyetem kognícióbiológiai tanszékének munkatársa azt vizsgálta kollégáival, hogy a goffini kakaduk miként tudják megoldani mindhárom feladattípust. Ezt a kakadufajtát különösen kíváncsi természetűnek, játékosnak és intelligensnek ismerik, ezért esett a választás erre a fajra. A közelmúltban ugyanez a kutatócsoport igazolta, hogy ezek a madarak képesek bonyolult zárakat első nekifutásra kinyitni. Most azt igazolták, hogy a papagájok az „itt a piros, hol a piros“ játékot is kiválóan uralják. „Az állatok többsége spontán és megbízható módon oldotta meg a rotációs, a transzlokációs és a transzpozíciós feladatokat is.“ Mondja Birgit Szabo, a kutatócsoport tagja, a Bécsi Tudományegyetem kognícióbiológusa.
Különösen a transzpozíciós tesztek – tehát a klasszikus „itt a piros“ játék – igényelnek nagy odafigyelést, hiszen két kalapot mozgatnak egyszerre. Ezért tudják a gyermekek ezt a feladatot csak négyéves kortól megoldani. A madarak azonban a legjobb eredményeket hozták ebben is. A rotációs és transzlokációs feladatokat is meglepően kevés hibával oldották meg a goffinik. „Meglepett bennünket, hogy a goffinik a legtöbb láthatatlan eltolódást nyomon tudták követni annak ellenére, hogy ezek milyen nagy megterhelést jelentenek a munkaemlékezetre.“ Egészíti ki Thomas Bugnyar, az egyetem munkatársa.
A kutatók szerint a goffini kakaduk annak a ténynek köszönhetik különleges képességüket, hogy az elrejtett tárgyakat kvázi „lelkileg“ képesek követni, ami az életmódjukból is fakad. „Azt gyanítjuk, hogy a repülés képessége és a levegőből való táplálékkeresés erősen kifejlett térbeli rotációs képességeket igényel.“ Magyarázza Auguste von Bayern, az Oxford Egyetem kutatója. Ez pedig pozitívan befolyásolja az állatok transzlokációs és rotációs képességeit is.

Forrás: www.scinexx.de
A vizsgálatról videó a következő linken tekinthető meg:
http://www.youtube.com/watch?v=RHcuBnLUZgM&feature=player_embedded#t=0

Fordította:
Mihalec Gábor

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu