A kicsiny poszáták másodpercenként többször ismétlődő szárnycsapásaikkal tíz óránál is tovább képesek repülni megállás nélkül. A madarak hatalmas távolságokat tudnak megtenni anélkül, hogy a fáradtság legkisebb jele mutatkoznék rajtuk. Álloképességüket nagyrészt az egyes testrészeik és szerveik közti csodálatos együtműködésnek köszönhetik. A szárnyakat mozgató izmok egyúttal a mellkast is tágítják és szűkítik, levegővel megtöltve, majd kiürítve a tüdőt, aminek következtében a lélegzés üteme megfelel a szárnycsapásokénak. A felépítését és működését tekintve a madarak tüdeje egyedülálló. Belélegzésnél a levegő kisebbik része a légcsőből közvetlenül a tüdőbe, azon belül pedig szerteágazó hörgőin lehetővé téve, hogy a madár ne csak belélegzéskor, hanem kilélegzéskor is vehessen föl oxigént.
Bak István
|