-

Az udvari röpde berendezése

Legjobb megoldásnak tartom, ha a madárszobához egy udvari röpde is csatlakozik. A nyári melegben, mikor az ablak éjszakára is nyitva hagyható, a madarak már kora hajnalban kirepülhetnek a külső térbe. Az elsők között teszi ezt pl. az aranymellű asztrild, amarant, napmadár és az ibolyás asztrild. Ezek a fajok kimondottan szeretik, élvezik a kora hajnali friss levegőt. Lényeges, hogy a madarak a csapó eső, felhőszakadás elől ki tudjanak térni. (Gondoljunk arra, hogy a nyári viharok után mennyi elhullott madarat látunk a szabadban is.)

Hogy milyen röpdét tudunk építeni, az részben anyagi lehetőségeinktől, részben a beszerezhető anyagoktól függ. Legnagyobb biztonságot a macska és egyéb ragadozók ellen a duplakeretes megoldás adja. Ez esetben a két drót egymástóli távolsága 20-40 mm között lehet. A külső röpde készülhet léckerettel, melyek mérete kb. 50x30 mm lehet. Ha túl feszesre erősítjük a hálót, behúzhatja a léceket, ezért a kerettel azonos átmérőjű merevítőket alkalmazzunk - vagy a keret léceit vegyük vastagabbra. Ha a röpdének nincs téglából, betonból (stb.) épített 40-50 cm-es lábazata, úgy ebben a magasságban palával, lemezzel, deszkával stb. körbe kell keríteni.

A talajra kb. 20 cm-es vastagságban erdei földet terítsünk, melyet bevethetünk fűmaggal, és az egyik sarkába telepíthetünk tyúkhúrt. A röpde nagyságától függően nádcsomók, esetleg bokrok is kerülhetnek bele. De ha szimpla a vázkeret, közvetlen közelébe se nádat, se bokrot ne ültessünk, pont a ragadozók miatt. Viszont, megkönnyítendő a madárszobába repülést, a röpnyílás közelébe helyezhetünk ágas fát vagy ágat. Az ágrendszer ne legyen túl sűrű, madarainknak a repüléshez elegendő térre van szüksége. Az ágak a mennyezethez se kerüljenek túl közel.

Az udvari röpdében is állványra helyezzük el a fürdető tálcát, de ne kerüljön közel a dróthoz. Etetőket is rakhatunk ki, de ügyeljünk arra, hogy a fedett részbe kerüljenek. A kellemes tavaszi-nyári időszakban madaraink, szokásaiknak megfelelően, sokat fürdenek. Nem véletlenül hangsúlyozom a madár szokását: a gránátpinty és az ibolyás asztrild hajnalban, kora reggel szinte kúszva fürdik a harmatos aljnövényzetben.

Bármilyen változatban is készüljön az udvari röpde, a bejárati részt dupla kerettel és ajtóval kell ellátnunk. Ez "zsilipként" működik, hogy ajtónyitáskor a madarak ki ne szökhessenek. Az udvari röpdét úgy alakítsuk ki, hogy abban költeni ne lehessen. Egyrészt az időjárás szeszélyeinek, másrészt a ragadozók zavarásának is ki vannak téve. Költésre maradjon meg a madárszoba. A külső röpde célja más: megnöveli madaraink mozgásterét, ezenkívül közvetlen napfényhez és friss levegőhöz jutnak, mindezek a vitalitásukat növelik.

Madaraink gondozása

A gondozásról alig esik szó az irodalomban, pedig igen fontos része a madártartásnak. Csak azok a madarak egészségesek, tetszetős megjelenésűek, melyek gondozottak. A betegségek megjelenése sok esetben a madarász hanyagságának tudható be, megelőzésük egyszerűbb, mint gyógyításuk.

Madaraink lakóhelyét, a kalitkákat, röpkalitkákat, madárszobát, udvari röpdét rendszeresen, hetente takarítsuk. A lágyeleséget tartalmazó etetőedényt minden etetés után, mosószeres oldattal mossuk le. Az etető és itatóedények mosogatását hetente végezzük el. A kalitok belső felületéről, az ülőrudakról kaparjuk le a rászáradt ürüléket, és az etetőtálcákkal együtt havonta legalább egyszer, forróvizes ronggyal töröljük át. A kalitokból természetesen a madarat a takarítás ideje alatt ki kell fogni és áttelepíteni. Mindezt akkor csináljuk, és olyan mértékben, hogy a madarakat ne zavarjuk vele. Költési időben mellőzzük.

Újvári László
(Kiszombor)

1. rész »