2019. július 19. Péntek  ·  Eddigi látogatók: 1,489,715  ·  Online: 101
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Királypapagáj (Alisterus scapularis /Lichtenstein/)
Nyomtatható változat!

KirálypapagájElsőként John White ad róla hírt az 1790-ben megjelent "Journal of a Voyage to new South Wales" c. könyvében. White az egyik fegyenctelep fogorvosa volt, az anyag összegyűjtését az egykori pénzhamisító, Thomas Wathing végezte, egyúttal ő készítette az illusztrációkat is. Rust idejében gyakori és olcsó a madárpiacon. 1880-ban 1 DM-be került, miközben a rózsakakadu 18-ba, a jákó 24-be. Ausztrália egyik legszebb papagája a rezervátumokban eleséget kunyeráló, a látogatókkal bizalmaskodó félvad példányai jóvoltából - a hegyi lórival és a Pennanttal együtt - az egyik legnépszerűbb is. 2 alfaját ismerjük.

Királypapagáj A.s. scapularis (Lichtenstein, 1818.) (K.Ausztráha, Victoria állam déli felétől E. Queenslandig) A hím alapszíne pompás skarlátvörös. Nyakának keskeny csíkja kék. Háta, szárnya zöld, a vállfedőknél kezdődő sáv fakózöld. A felső farokfedőtollak és a hát alsó fele ultramarinkék, az alsó farokfedők zöldes-feketék, széles piros sávval szegélyezve. Középső faroktollai feketék, a többi zöldes fekete. Felső csőrkávája piros, fekete heggyel, az alsó káva fekete. Szivárványhártyája sárga, lába szürke. A tojó színe tompább, feje, szárnya, farka zöld, a vállcsík hiányzik, a hát alsó fele kék, a farok szélesen szegett. Hasa piros, torka és melle zöld, piros bemosódással. Az alsó farokfedők zöldek, pirossal szegve.

KirálypapagájCsőre szürkésfekete (az öreg tojóké fekete), a csúcsa és az alsó káva sárgás-piros, írisze világossárga. A fiatalok a tojóra hasonlítanak. A fiatal hím hátának alsó fele élénkebb kék és a farok színe is intenzívebb, csőre 6-8 hetesen szürkés-pirosból világos-pirosba, a tojóé szürkésbe vált. A hímek piros színe kb. 15 hónapos korukban az első vedléskor jelenik meg a fejen, nyakon, mellen. A kiszíneződés 2,5 éves korukra fejeződik be. A fiatalok szeme barna. Hossza 420 mm, szárnya 205-233 mm. Átlagos tömege 260 g.

Kiskirálypapagáj A.s minor (ÉNY-Queensland). Külseje megegyezik a "nagy" királypapagájéval, valamint kisebb. Hossza 380 mm, a szárnya 185-203 mm.

A királypapagáj a zárt, sűrű erdők, esőerdők, eukaliptuszligetek lakója, de előfordul a művelt területen, sőt benyomul a városok kertjeibe, parkjaiba is. Az Ausztrál Alpokban 1650 m-ig felhatol. Életterén belül eltűnt azokról a területekről, ahol az eukaliptuszerdőket ültetett fenyvesekkel váltották fel, ezt leszámítva gyakori. Párosával vagy kisebb csoportokban él. Ősszel a fiatal madarakból összeverődött rajok egyed-száma a 30-at is elérheti. Táplálékát részben a földön, részben a fákon keresgéli, ilyenkor a Pennant papagáj- és a sisakos kakaducsapattal vegyül. Napközben a lombkoronában eszeget vagy sziesztázik. Alkalmilag az éghajlatváltozás hatására a fiatalok és a nem költő madarak vándorútra kerekednek. Röpte egyenes, kimért szárnycsapásokkal, közben folyamatosan rikoltoz. Hangja éles, metsző, riasztása metsző, fémes. Csendesebb, amikor a fákon eszeget, esetleg halkan fecserészik. Táplálékát gyümölcsök, bogyók, diófélék, fű és gyommagvak, virágok, rügyek, rovarok és lárvák teszik ki. A gabonaföldeken és a gyümölcsösökben gyakran érzékeny kárt okoz. Költése őshazájában szeptember-január közé esik. Tojásait általában kiszáradt fák odvába rakja. Az odvak gyakran több méter mélységűek és a korhadékréteg vastagon megül az aljukon. A tojásszám 3-6 db lehet, a jellemző 4 db. A tojó egyedül ül, a hím ezalatt a közelben tartózkodik. A tojás mérete 32,8-26,8 mm.

Közepesen hangos madárnak számít, kitartó voliermadár, szívós és hosszú életű, 30 évig tenyésztésben tartott(!) párról is tudunk. Kézzel nevelt példányai nagyon szelídek, pár szót beszélni is megtanulnak, de szobamadárként ritkán tartják. Szűk kalitkában nyomorgatva különben sem él sokáig. Gondozójával hamar összebarátkozik. Csak párosával tartható, hosszú röpdében. A külső röpde min. 5x1x2 méter legyen, egy hozzá csatlakozó védőházzal. A védőházat télen ajánlatos fűteni, annyira hogy ott a hőfok fagypont fölötti legyen. Átlagos teleinket elég jól tűri. A fiatal korban összeállt pár megfér egymással, de amelyikek érett korukban kerülnek össze, sokszor nem harmonizálnak. Fajtársaival és rokonaival nem fér össze, a szomszédos röpdében se helyezzünk el királypapagájt, vagy pl. forgácslapokkal a röpdét zárjuk le a oldalfalakon. Idegen madarakkal viszont költési időn kívül nem különösebben agresszív. Sokszor és kiadósan fürdik. Vedlése gyakran júliusban kezdődik és a költésre mindig befejeződik.

Táplálékának kb. 40%-át alkotják a lisztes, 60%-át az olajos magvak. Azaz vegyes köles, búza, zab, fénymag, csumiz, kukorica, ill. napraforgó, kender és sáfrányos szeklice. Adjunk rendelkezésre álló zöldség- és gyümölcsféléket, bogyókat, pl. a tejeskukoricát, sárgarépát, céklát, sütőtököt, borsót, csicsókát, csipkebogyót, madárberkenyét, galagonyát, stb. Sok zöldeleséget igényel. (tyúkhúr, pitypanglevél, saláta, spenót, mangold, stb.). Csemegeként adhatunk kevés földimogyorót, a fiókaneveléskor pedig lágyeleséget is. Ajánlják a rovartartalmú eleséget is ilyen pl. a Vitakraft "Soft Mix" CéDé Insektenfütter, Bogena stb. Megfigyelések szerint a fiókák hajlamosak az angolkórra. Ennek megelőzésére az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag nevelőeleségről kell gondoskodnunk.

Tenyésztése összeillő párral nem nehéz, ha az egyéb igényeit is kielégítjük. Április-májusban költ, de korábban is lehetséges. Párzáskor a hím felborzolja a fej- és testtollazatát, szárnyát kiterjeszti, bólogat, és kotkodácsol, pupillája összehúzásával szemét villogtatja. 4-5, kivételesen 7 tojást rak. A tojó 20 napig ül, és a fiakat 35 napig neveli a fészekben, de még a kirepülés után, kb. 7 hétig etetik őket. Célszerű a párnak több odút felkínálni, hogy választani tudjanak. A mély, kikorhadt fatörzseket részesítik előnyben, melyek magassága 150-200 cm, belmérete 33-35 cm, a bebúvó-nyílás 10 cm átmérőjű. Az odút ferdén döntve állítsuk a padozatra és az aljába tegyünk vastagon korhadékot. Más párok kisebb odúval is beérik, sőt, előfordult, hogy a deszkaodút foglalták el. Ritka esetben arra is volt már példa, hogy az odúk helyett a röpde sarkában kapart egy kis gödröt, oda tojt, és a fiakat fel is nevelte! A fészekellenőrzést nehezen viseli el. Bár a királypapagáj elvileg 2 éves korában ivarérett, 3 éves korában célszerű tenyésztésbe fogni. Gyűrűméret: 7,5 mm.

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu