2017. március 26. Vasárnap  ·  Eddigi látogatók: 902,156  ·  Online: 327
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A kecskepapagáj tartása és tenyésztése
Nyomtatható változat!

.

Új-Zéland és környező szigeteiről származik, élőhelyeit erdők, bokros és füves szavannák alkotják. A nemek alig különböztethetők meg. Alapszíne: zöld, hasi részen sárgásabb árnyalatú, homloka, feje teteje, szeme és füle közötti tollazat vörös. A hím kb. 30 cm hosszú, erősebb testalkatú, a tojó kisebb, különösen a fejformája finomabbnak, kecsesebbnek tűnhet, illetve a csőr mérete is lényegesen kisebb. A fiatal egyedek fején a vörös folt kisebb, farkuk rövidebb, íriszük halványbarna. Megfigyelésem alapján már az ivarérett tojóknál is kisebb kiterjedésűek a vörös pigmentek, illetve halványabbnak tűnhet e rész színintenzitása. Természetesen ez madaranként változhat. A kecskepapagáj, vagy ahogy hazájában hívják: „kakariki“ (ezt a nevet az ott élő őslakosok adták neki hangja alapján, mely nálunk Európában inkább a házi kecske hangjára hasonlított, így kapta aztán a KECSKEPAPAGÁJ nevet), rendkívül mozgékony, kíváncsi természetű madár, mely nagy mozgásteret igényel, ezért semmiképp sem ajánlatos kalitkás tartásra. Költési időszakon kívül viszonylag jámbor természetű, ezért például hullámos papagájjal, nimfa papagájjal bátran együtt tartható. Egyes tenyésztői vélemények szerint csak a páros elhelyezés javasolt költési időszakban, mások a kolóniásra esküsznek. Megfelelő elhelyezés mellett mind a kettő jó lehet. Értem itt ez alatt a megfelelően nagyméretű voliert, egyenlő arányú hím és tojók számát, páronként legalább kettő fészekodú felhelyezését, csak a tenyészpárok legyenek a helyiségben. A fiatal madarakat különítsük el, több helyre helyezzünk el etetőt, illetve itatót, ezzel is kiküszöbölhetjük az esetleges csatározásokat. Tenyésztésre csak egy évesnél idősebb madarakat állítsunk be. Viszonylag könynyen költésre bírható. Ajánlott odúméret: 30x20x20 cm 6 cm-es röpnyílással, melynek az aljára néhány cm-es vastagságban puha, nem poros faforgácsot terítünk. A fészekalj 4-6, ritkán ennél is több tojásból áll, a kotlási idő 20-22 nap. Kotlani csak a tojó kotlik, a hím ez idő alatt szorgalmasan eteti. A kikelt fiókák felneveléséhez készen kapható lágyeleség, vagy saját készítésű tojásos-sárgarépás eleség egyaránt megfelelő. 30-33 napos korukban hagyják el az odút, de a hím még kb. 2-3 hétig eteti őket. Évente 2-3 költésnél többet ne engedélyezzünk madarainknak. A kecskepapagáj nagyon sokat tartózkodik a földön, ezért célszerű etetőedényét a padlóra tenni, lábával tyúk módjára kapirgál. Mivel sokat tartózkodik a padlón, figyeljünk oda, hogy évenként legalább 2-3-szor kapjanak féregtelenítő kúrát, és itassunk fokhagymakivonatot háromhavonta kb. 10 napos leitatással, ennek is van féregtelenítő hatása. Borzasztóan szeretnek fürdeni, és e szokásukról a fagyok beköszöntével sem hajlandóak lemondani. Vedléskor és költési időszakban is nagyon magas a kalciumigénye, erre feltétlenül figyeljünk oda. Mindig legyen bőségesen előtte szépiacsont, mészgritt, zeolit stb… Ellenkező esetben madarunk képes 70%-ig is lekopaszodni, ezután nagyon sok idő telik el, mire rendbe jön. Viszonylag keveset rág, de a friss hajtáskezdeményeket, rügyeket nagyon szereti, melyeket főként fűzfa- és gyümölcsfaágak képezzék. Alaptakarmánya: kölesfélékből, fénymagból, zabból, kevés búzából, lenmagból, szeklicéből, kendermagból és kevés napraforgómagból álljon. Kínáljunk neki sok zöldeleséget is, úgymint: gyermekláncfüvet, pásztortáskát, tyúkhúrt, salátát, spenótot, félérett gabonamagvakat, sárgarépát és ennek levélzetét. Ezen kívül még egészítsük ki étrendjüket gyümölccsel is. Gyakorlatilag mindenféle gyümölcsöt szívesen fogad, almát, körtét, szőlőt stb. Természetesen az itt felsoroltakat nem egyszerre adjuk madarainknak – mindig csak valamelyikből egy-egy keveset. A kecskepapagáj hazai teleinket jól viseli, fűtetlen védőhelyiséggel ellátott röpdében átteleltethető. Kíváncsi természetének köszönhetően nagyon könnyen megszelídül és ragaszkodóvá válik gondozójához-gazdájához. Többször sikerült már keresztezni ugráló papagájjal. A következő színekben tenyésztik: fahéj, lutínó, sárgatarka, fahéjtarka, illetve létezik egy manapság még ritkaságnak számító kék színmutáció. Mai rohanó világunkban, ahol sajnos egyre többet hallunk erdőirtásról, globális felmelegedésről, érintetlen területek beépítéséről, egyre kevesebb esélyt hagyva a madarak természetes élő- és fészkelőhelyének fennmaradására, elképzelhető, hogy élőhelyéről való eltűnése, kihalása után a tenyésztők röpdéiben fog fennmaradni a faj az utókor számára.

 

Dudás Miklós
Jászjákóhalma

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu