2017. június 26. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 958,566  ·  Online: 120
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Madárhírek a nagyvilágból
Nyomtatható változat!

.

A kékcinkék szaglás útján ismerik fel ellenségeiket

 

A holland ökológiai intézet munkatársai arra a megállapításra jutottak vizsgálataik során, hogy a madarak más állatokhoz hasonlóan képesek a szaguk alapján azonosítani különféle támadókat, majd viselkedésüket a szagmintának megfelelően választják ki. A kutatók a kísérletekben kékcinkék fészkei előtt engedtek ki különféle szagokat, majd figyelték a madarak viselkedését a szagok hatására. Sok állatnál ismert ez a mechanizmus, madarak esetében viszont eddig nagyon kevés vizsgálat készült ennek felkutatására. Pedig ennek a tulajdonságnak a madarak is nagy hasznát vehetik, különösen az olyanok, mint a kékcinkék, amelyek nehezen belátható és őrizhető helyeken fészkelnek. A kísérlet résztvevői a fészek közelében menyét szagmintát engedtek a levegőbe, majd videokamerával rögzítették a szülőmadarak reagálását. A cinkék ezután kevesebb időt töltöttek a fészekben és többet röpködtek a fészek körül, mielőtt bementek volna fiókáikhoz etetésre. A szülők óvatosabbak lettek, idejük nagyobb részét a fészken kívül töltötték, hogy ezzel csökkentsék az etetés közbeni támadás kockázatát. A kísérlet következő fázisában fürjszagot engedtek a kutatók a levegőbe. Ebben az esetben a madarak nyugtalansága csakhamar elillant és ugyanannyi időt töltöttek fészkükben, mint azelőtt, semmi jelét nem adva annak, hogy veszélyben éreznék magukat.

Forrás: Michael Böddeker,
www.wissenschaft.de

 

A téli etetést több fiókával hálálják meg a madarak

 

Gillian Robb és csapata, a belfasti egyetem munkatársai arra a megállapításra jutottak, hogy azok a madarak, amelyeket télen a kertekben, vagy parkokban etetnek, hamarabb kezdenek költeni, és több fiókát nevelnek, mint azok a társaik, amelyeket nem etetnek. Emellett ezek a madarak általánosan jobb kondícióban vannak. A kísérlethez Robbék két 12-14 hektáros területet választottak ki Írország erdős részén. Az egyiken madáretetőket helyeztek el a kereskedésekben kapható eleséggel, amelyet földimogyoróval dúsítottak. Hat héttel a költési időszak előtt abbahagyták az etetést, és megfigyelték, mikor és hány tojást tojnak az etetett madarak, valamint hány fióka éri meg a kirepülési kort. Az így nyert számokat a tudósok összehasonlították annak a területnek a madaraival, amelyek semmilyen mesterséges etetésben nem részesültek. Az etetett területeken a tojók ugyanannyit tojtak, mint nem etetett társaik, viszont átlagosan 2,5 nappal hamarabb rakták le tojásaikat. A másik különbség az volt, hogy fészkenként átlagosan eggyel több fióka érte meg a kirepülési kort azoknál a madaraknál, amelyeket télen etettek. A következő évben Robb és társai megismételték a vizsgálatot a két területen, ám ezúttal etetés nélkül. Ezúttal a két terület madárállománya között semmilyen különbség nem volt kimutatható. Az előző évben kimutatott különbség mindenképp a jobb tápláltsággal magyarázható. Az etetett madarak szervezetébe több zsír, fehérje, szénhidrát, ásványi anyag és vitamin jutott. Ezeket az anyagokat a máj tárolja és továbbadja a tojásképzéskor a fiókáknak. A mesterséges etetés pozitív hatása tehát nemcsak a szülők egészségében mutatkozik, hanem a kicsinyek túlélési esélyeit is megnöveli. Robb arra is felhívja a figyelmet, hogy a téli madáretetésnek negatív következményei is lehetnek. A költöző madarak veszélybe kerülhetnek azzal, ha tavasszal visszatérnek és több konkurensük van, mint az előző években.

Forrás: Livia Rasche, www.wissenschaft.de
 

 

A híreket összeállította:
Mihalec Gábor

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu