2017. február 27. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 885,764  ·  Online: 137
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Ismerjük meg hazánk madarait!
Nyomtatható változat!

A tél madara: a nagy őrgébics
 

Az ősz második felétől, majd a téli időben, utak menti oszlopokon vagy kerítésdrótokon, alacsonyabb fák csúcsán nem ritkán feltűnik egy csaknem rigóméretű tarka madár. Látszólag nyugodtan üldögél leshelyén, hogy aztán egy pillanat múlva villámgyorsan lecsapjon a talajra. Kis idő múlva ismét leshelyén látjuk egy-egy rovarral vagy kisebb rágcsálóval a csőrében. Ezt a különleges madarat általában csak az őszi, téli időszakban figyelhetjük meg hasonló körülmények között. Madarunk a nagy őrgébics, a különleges életmódú gébicsek családjának a tagja.
A gébicsek, amelyeknek hazánkban rendszeresen 3 faja költ, az énekesmadarak közé tartoznak, de életmódjuk alapján akár ragadozók is lehetnének. A csőrük teljesen hasonló felépítésű, mint a nappali vagy éjszakai ragadozó madaraknak. A felső csőrkáva lefelé hajló, ívelt, erőteljes és hegyes. Az alsó káva is hegyes, oldala éles. Ezzel a csőrrel könnyűszerrel zsákmányul ejthetnek nagyobb rovarokat vagy éppen kisebb gerinceseket is. A legnagyobb termetű faj a hazai gébicsek közül a nagy őrgébics, mostani írásunk alanya. Tarkasága és hosszú farka után kapta egykori népies nevét: bábaszarka.

 

Elterjedése

 

A nagy őrgébics áreája az északi féltekén nagy kiterjedésű. Csaknem az egész északi félteke szárazföldi területén elterjedt, Európától egészen Távol-Keletig. Észak-Amerikában Kanada és Alaszka területén egyaránt honos. Ezen a széles elterjedésű területen 9 alfajt lehet elkülöníteni. Hazánkban és Közép-Európában a törzsalak, a L. e. excubitor fordul elő. Annak ellenére, hogy Európában a síksági és középhegységi régiókban egyaránt költ, Magyarországon egészen 2000-ig nem volt ismert fészkelése. Először a Nyugat-Dunántúlon, később a Szatmár-Beregi-síkon vált ismertté néhány pár költése. Általában azonban a Kárpát-medence környékén fészkelő állomány húzódik le hazánkba az alacsonyabb térszínekre a téli időben, ezért számítjuk ezt a madarat téli vendégnek.

 

Leírása

 

Az európai gébicsek közül a legnagyobb termetű madár, testhossza meghaladja a 20 cm-t. A tollszínében a fekete, a fehér és a hamvas szürke szín váltakozik. A szárnya, a farok felső oldala, valamint a vastag szemsávja fekete. A begy és hasoldala fehér. A fejtető, a tarkótájék, a hát halványszürke. A szárnytükör fehér, a farok szélein is fehér sáv tűnik fel. A farok hosszú, a végén karéjosan kiszélesedő. A hím és a tojó tollazata hasonló színezetű, utóbbinak a mellén néha elmosódott, halvány sávozás vehető ki. A fészket elhagyott fiatal madarak tollazata a háton barnásszürke, a hasoldalon jól láthatóan keresztsávozott.

 

Életmódja

 

Ahogy már a bevezetőben említettük, a gébicsek életmódja, zsákmányszerzése leginkább a ragadozó madarakra hasonlít. Különösen igaz ez a nagy őrgébicsre. Valamilyen leshelyen figyelve kémleli a környezetét („Ahol a rúd körül rakják a szénaboglyát, ott a rúd csúcsa az őrgébics lesőhelye. Veszteg marad, csak a szeme jár és mikor földön, ágon kileste áldozatát, reácsap“ – Herman Ottó). Ha elfogható méretű zsákmányt talál, arra villámgyorsan lecsap. Előfordul, hogy rovarokon, rágcsáló kisemlősökön túl akár madarakat is elfog. Zsákmányszerzés után általában az eredeti leshelyre száll vissza. Az apróbb madarakat röptükben is elkapja. Éles szélű, hegyes csőrével apró darabokra tépi szét áldozatát.
Általában tavasz közepén költ, fészekalját 5-7 tojás jelenti. Főként a tojó kotlik, miközben a hím eteti a párját. Általában egy fészekaljat nevel a pár egy költési szezonban. Bokrokra, ritkábban akár magas fákra építi fészkét. A fiókákat is rovarokkal, kisebb gerincesekkel táplálják.
Tipikus élőhelye a ligetes, bokrokkal, facsoportokkal mozaikos gyepterületek, fás legelők, erdőszélek, öreg gyümölcsösök, fasorok. A téli kóborlása idején gyakran utak melletti póznákon, villanyvezetéken, kerítéseken látható. A nagyobb madarakkal szemben a vadászterületén meglepően agresszívan viselkedik, csettegve addig vagdos feléjük, amíg távolabbra nem űzi ezeket. „Aránylag kicsi volta daczára is merész, hozzá igazi őrmadár, ki fák száraz csúcsára, ágára, karók hegyibe telepedve, körüljáratja szemét és nem tűri, hogy más madár, ha tízszer akkora is, mint ő, kerületében bárcsak meg is pihenjen. Ölyvre, hollóra, varjúra, szarkára azonnal ráveti magát és azon van, hogy felibe kerekedve, akár valami sólyom, lecsaphasson, rendesen el is veri a betolakodót.“ (Herman Ottó, A madarak hasznáról és káráról c. könyvéből idéztünk).
 

Állománya, állományváltozása

 

A nagy őrgébics európai állománya 55 000-70 000 párra becsülhető. Az állománya a kontinensen folyamatosan csökkenő tendenciájú. Hazánkban egy évtizede igazolódott költése, azóta gyarapodó számban fészkel az ÉK-Alföldön. Téli időszakban jelentősebb állományai jelennek meg az országban, ilyenkor viszonylag gyakran szemünk elé kerülhet.
Amint tavaszodik, elvonul költőhelyére. Ezért főként csak télen tűnik fel ez tarka tollazatú madár. A nagy őrgébics – a tél énekes (ragadozó) madara!
 

 

Szöveg és fotók: Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu