|
 A tenyésztő, aki szívvel-lélekkel gondoskodik a madarairól, igyekszik azoknak mindennemű igényeit kielégíteni. Sajnos sohasem lehet olyan körülményeket biztosítani madarainknak, amilyen a természet lágy ölén várja őket, de törekedni kell azt minél jobban megközelíteni. Ez a szemlélet magában foglalja a madaraknak a megfelelő nagyságú volier biztosítását, a nyugodt, stresszmentes környezetet, valamint az adott madárfaj igényeinek megfelelő eleség biztosítását és a napi friss ivóvizet. A kezdő tenyésztő azt gondolná, hogy az itatásnál nincs is egyszerűbb feladat. Hisz mi sem könynyebb annál, mint hogy egy itatóedénybe naponta friss ivóvizet töltsünk. A probléma azonban már akkor elkezdődik, amikor a megfelelő edényt akarjuk kiválasztani. Az évek folyamán mi is jó néhány fajta edényt kipróbáltunk. Idővel rájöttünk, hogy mindegyiknek van valami hibája. A plasztik, patkó alakú itató nem túl higiénikus, mivel a sarkaiban megmarad a szennyeződés. Idővel egyes papagájfajok szét is rágják. Esetenként a rögzítése is nehézkes lehet. Ennél sokkal megfelelőbb a kör alakú, fém itató. A nagyobb madarak, amelyek ezt is kiborítják, kaphatnak beton külsejű itatót, amelyet a súlyánál fogva nem tudnak megemelni.
A másik, talán nagyobb probléma a víz szennyeződése. Alkalmanként a madár belepiszkít. Megfürdik benne. Beleszórja az eleséget. És akkor még nem is említettem a különféle baktériumokat, amelyek főként nyáron jelentenek fokozott veszélyforrást a gyors szaporodásuk miatt.
Mi hát a megoldás? Az önitató! ....
Bús József és Csaba írása több képpel illusztrálva a Díszmadár Magazin 2009/októberi számában olvasható
|
