.

Szeptember 12-13-án harmadik alkalommal rendezte meg díszmadár-kiállítását a Veszprém Megyei Díszmadárbarát Egyesület (H-28), mely egyben Adler József-emlékkiállítás is volt. Ezúttal új helyen, a megyei művelődési házban tartották rendezvényüket, melyre 54 tenyésztő nevezte be 55-fajta madarát. A madarakat fajtánként, családonként lehetett elhelyezni a már előre nagyon pontosan sorszámozott eszközökben. Legnagyobb számban papagájok voltak láthatók, egészen a kis verébpapagájoktól az igazi nagypapagájokig. Emellett szín- és alakkanárik, egzóták is voltak bőven. Bemutatásra kerültek még egzotikus galambok, copfos fürjek, és szürkehátú foglyok is. A kiállítás nem a szokványos módon volt berendezve, itt a terem adottságai miatt labirintus-szerű folyosókon lehetett végigmenni a volierek közt, s két oldalt gyönyörködni a szebbnél szebb papagájokban. Egy külön részen sorakoztak a kalitok, melyekben a kispapagájokat, egzótákat és kanárikat lehetett megcsodálni. Itt volt kialakítva az eladásra kínált madarak számára egy börze rész is. Lehetett látni igazi ritkaságokat és érdekességeket is bőven. Megemlítenék párat: Töreki István erre a kiállításra is elhozta nagypapagájait (szelíd nemes, sárgabóbitás kakadu és nagy sándor fiókáit). Ritkának mondhatók még a citrompapagájok is, melyből Piczinger Gyula mutatta be idei saját szaporulatát, Kondics István püspöksüveges papagájai, Nemes Csaba szalagpintyei, vagy Kovács Szabolcs szivárványlórija és vörössapkás papagája. A sort még hosszan lehetne folytatni.
Nem járt tehát rosszul az, aki ezen a hétvégén ennek a kiállításnak a megtekintése mellett döntött, hiszen látnivaló volt bőven. Szimpatikus volt az is Veszprémben, hogy Dr. Leitold József állatorvos, aki a veszprémi egyesület egyik vezetője is egyben, szívesen válaszolt a madarászok által feltett kérdésekre, illetve hasznos tanácsokkal látta el őket.
A szombat reggeli megnyitó szavak után minden kiállítót állófogadásra invitáltak az egyesület vezetői. Egy külön teremben, gazdagon terített asztalról lehetett falatozni, beszélgetni madarakról, madarászatról. Közben megkezdődött a madarak bírálata is, e tisztet Osztotics Tamás látta el, akinek bizonyára nem kis feladat volt egyedül a sok madár közül kiválasztani a legszebbeket. Délben elkészült a finom ebéd, marhapörkölttel vendégeltek meg mindenkit. Kellemes környezetben, jó társaságban szinte észre sem vettük az idő múlását.
Vasárnapra minden helyezést elért madár volierjére, kalitjára kikerült a kokárda, mind a hat kategóriában. Délután a díjkiosztón, ami egyben a kiállítás zárása is volt, a helyezettek átvehették a serlegeket, három kiállító különdíjat,egy tenyésztő pedig az Adler József-emlékserleget vihette haza. Akinek nem sikerült helyezést elérnie, egy-egy oklevelet kapott. Összességében két szép napot tölthettünk el Veszprémben.
Sajnos, míg az MDOSZ-szel kapcsolatban csak a vitákról, egyet nem értésről hallani, addig a dunántúli egyesületek közt páratlan az összefogás, itt is nagyon sok egyesület képviseltette magát a hazai kiállítók mellett. Szép, színvonalas kiállítás volt. Az új veszprémi elnök, Tax Antal munkássága garancia arra, hogy a jövőben is hasonlóan jó rendezvényeket fognak itt tartani. Reméljük, jövőre is találkozhatunk ugyanitt!

Tóth Péter
Nagyacsád