Egyik éjszaka egy külföldi utazásról értem haza. A repülőről kiszállva bekapcsoltam a mobilomat, ami abban a pillanatban meg is csörrent. Egy kékhomlokú amazon gazdája telefonált rémülten. Elmondta, hogy kerti röpdében tartott papagáját megtámadta egy róka. A gyanútlan madár félelem nélkül odament az egysoros rács túloldalán várakozó ragadozóhoz. A róka egy szempillantás alatt elkapta a rácsba kapaszkodó madár mindkét lábát, és súlyos sérüléseket okozott.
A repülőtérről azonnal a kórházba indultam, közben a sérülés súlyosságán és a madár állapotán gondolkoztam, várható túlélési esélyeit latolgattam nem túl optimistán. Elképzeltem, mire lehet képes egy róka egy ekkora madárral, így semmi jóra nem számítottam, bár a tulajdonos elmondása szerint az állat a körülményekhez képest jól és öntudatánál van, környezetére reagál, nem vérzik súlyosan, de sérülései ijesztőek.
Valóban, egy óra múlva a rendelőben egy élénken és hangosan tiltakozó, gyönyörű madár fogadott, mindkét lábán és hasán súlyos sérülésekkel.
Az első vizsgálat során azonnal látható volt a bal láb súlyos roncsolt sérülése, lábszárcsontjának nyílt törése, a roncsolt lágyszövetek, a hasfal ijesztő szakított sebe, a másik lábán az egyik ujj hiánya. A tulajdonos minden beavatkozásba beleegyezett, így azonnal a műtőbe és a röntgenbe rohantunk.
Infúziós kezeléssel stabilizáltuk a madár állapotát, majd bódítottuk a részletesebb és alaposabb vizsgálat elvégzésének érdekében. Ezt követően röntgenfelvételeket készítettünk a sérülések pontosabb meghatározása céljából. A lábak sérülései súlyosak voltak, a has sérülései felületesek voltak, a hasüreg nem nyílt meg. A madár enyhén sokkos állapotban volt, azonban nem vérzett ki. A röntgenfelvételek alapján láthattuk, hogy bal lábszárcsontja egy helyen eltörött, a másik lábon egy ujját amputálta a róka.
A sérülések azonnali műtétet igényeltek. A madarat altatógépre helyeztük, a sérüléseket alaposan megtisztítottuk, a sebeket átmostuk. Ezt követően a törött csontokat ún. velőűrszegezéssel, azaz belülről, a csont velőüregébe helyezett velőűrszegekkel rögzítettük. A törés jellege miatt szerencsésen, eredeti helyzetükbe tudtuk rögzíteni a csontokat. A lágyrészsérülések ellátása, az izmok és a bőr egyesítése után, a seb védelme érdekében a lábat kötéssel fedtük. Ezután a hasfal bőrsebeinek egyesítése és az antibiotikum-injekció beadása következett, majd a műtét után kontroll röntgenfelvételt készítettünk, ami igazolta a műtéti helyreállítás sikerességét. Ezt követően felébresztettük a madarat.
Állapotának folyamatos felügyelete érdekében hazavittem magammal. Feleségem már meg sem lepődött, hogy az éjszaka közepén, repülős utazásról, egy frissen műtött madárral érkeztem haza. A következő napok szerencsére komplikációmentesen zajlottak, a kötéscserékre és az antibiotikum-injekciók beadására a madár hangos tiltakozása közepette került sor. A harmadik napon Bubi – hatalmas meglepetést okozva – megkérdezte, hogy vagyok. Innentől kezdve elkezdett beszélni. Jókedvét csak gazdáinak látogatása zavarta meg, amikor rájött, hogy egyelőre még nem mehet haza. Azonban a látogatáskor kapott almával hamar megvigasztalódott.
Varratszedés után Bubi hazamehet, csak a velőűrszegek eltávolítására kell majd visszatérnie néhány hét múlva, egy kisebb műtétre.
Dr. Berkényi Tamás
Vadmadárkórház
Székesfehérvár
www.vadmadarkorhaz.hu
|