2020. június 6. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,837,942  ·  Online: 47
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Néhány anatómiai érdekesség a nyírfajdoknál
Nyomtatható változat!

.

A hazai vadon élő, vadászható madaraink sorából már régóta hiányoznak a fajdfélék, így a nyírfajd is. Ennek a madárnak az állománycsökkenéséhez több tényező is hozzájárult, melyek együttes hatása eredményezte a faj eltűését egyes élőhelyekről, így erdeinkből is. Egyik ilyen fontos hatás az erdőgazdálkodás megváltozása mellett a hazai vaddisznóállomány jelentős növekedése. Sajnos a fajdok földön levő fészkeit más predátor fajok (róka, borz, görény stb.) is kifoszthatják.
Az egyik hazai erdőgazdaság megpróbálkozott a nyírfajd zárt téri tartásával és szaporításával. Sajnos az állományukból időről időre boncasztalra kerül néhány példány, melyeknek a vizsgálata során pár anatómiai érdekesség is megfigyelésre került. Ezekből tárunk néhányat az olvasó elé.
A fajdok alapvetően inkább a hideget tolerálják jobban, mint a nagy meleget, a hőséget. A hideg időben a madarak végtagjait jellegzetes képletek védik a fagyási sérülésektől. Ezek a lábujjakon található szaruképletek, illetve a csüdről a lábujjakra is lenyúló tollazat.
A fajdok alapvetően a téli időszakban a nagy rosttartalmú növényi táplálékbázist hasznosítják. Így tűlevelűek gyantában és rostban gazdag leveleit, de más növényi részeket is képesek megemészteni. Ehhez a testüreg elülső részében helyet foglaló, jól fejlett izomzattal rendelkező, kavicsokat (zúzóköveket) is tartalmazó zúzógyomor nyújt segítséget a mechanikai feltárásban. A fajdok zúzógyomrában nagy számú, apró zúzókavics található. A zúzógyomor üregét bélelő keratinoid réteg is vastag, a mechanikai behatásoknak ellenálló. A rost bakteriális emésztése és végső feltárása a fajdoknál, mint más magas rosttartalmú táplálékot fogyasztó madárnál, az igen nagyméretű, jól fejlett, tág üregekkel rendelkező vakbelekben történik.
Nyírfajd testüregében helyet foglaló zúzógyomor és jól fejlett vakbelekA táplálék felvételét, elsősorban a talajból való kikaparását a fejlett, erős csőrkávák is segítik. A felső csőrkáva ívben hajlott és kissé kiszélesedő, szinte ásóra emlékeztető. A fajdok ezzel képesek a talaj felső rétegéből „kivágni“ a gyökereket és a gumókat. A nyelvük, a fácánokéhoz hasonlóan, kúp alakú.
A fajdok kakasai a nászidőszakban messze hangzó kiáltással és jellegzetes násztánccal (dürgés) hívják fel a nemi partner figyelmét, illetve jelzik revírjeik határait. A kakasok a hangadáshoz az éneklőgége mellett helyeződő, jellegzetes szervet használják fel. Ez egy üvegszerűen áttetsző, borostyánsárga, kocsonyás állagú képlet, ami a légcsőre fekszik úgy, hogy a membránszerű, igen vékony falú éneklőgégével is kapcsolatban van. Ennek a képletnek a szövettani vizsgálatával laza rostos jellegű kötőszöveti elemeket is megfigyelhetünk a metszetekben. A kakasoknál ez a képlet jól fejlett, míg tyúkoknál is megvan, de ott jóval kisebb, fejletlenebb. Ez a képlet a kakasokban az ivarérés környékére éri el végleges alakját és nagyságát.
Kakasokban a szem körül tollmentes, csupasz terület figyelhető meg, ami egészséges állatban élénkvörös színű. Bizonyos esetekben, például vérfogyottsággal járó megbetegedéseknél ez halvány, sápadt, míg légzési zavarokat is okozó betegségeknél kékes-vörös (cianotikus) lehet.

 

Dr. Gál János
Dr. Marosán Miklós

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu