2020. november 26. Csütörtök  ·  Eddigi látogatók: 1,966,954  ·  Online: 64
Vasi Magazin menü
Magazin archívum
2013.
01 
2010.
08 
2009.
05  12 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Vasi Magazin - Cikkek  
     
 
Mit ültessünk a kertbe?
Nyomtatható változat!

Praktikus tanácsok

Virágos cserjéink egyik legszebbike a rózsalonc (Weigela). Hagyományos fajtái 2-3 méteres bokorrá terebélyesednek, de méteres, másfél méteresekkel is rendelkezünk. Levele fajtától függően tarka és zöldesbordó is lehet, virága a fehértől, rózsaszínen át, a majdnem pirosig. A fiatal növényeket tavasszal megmetszük, hogy jobban elágazzanak, később csak igazítjuk, esetleg egy-egy öreg ágat kivágunk. Napra való, bár kevés mozgó árnyékot elvisel. Átlagos kerti talajainkon jól fejlődik és gazdagon virágzik. Nyár végi másodvirágzása gyakori. Hasonló hozzá a himalájai rózsalonc és a viráglonc is. A tatárloncnak is ismert sötétrózsaszín fajtája, kertjeinkben ez is terjedőben van. Ugyanakkor nyílik a japán gyöngyvessző. Merev ágainak vége kissé visszahajlik, 1-2 m-re nő. Fehér virágcsomói a vessző teljes hosszában nyílnak. Az illatos jezsáment be sem kell mutatni, közismert növény, bár sokan jázminnak mondják, pedig két különböző növényről van szó. Az igazi jázmin télen nyílik, sokszor már karácsonykor, például a Szent Márton utcai aluljáró rézsűjén is látható.
A cserjés pimpók is méter alattiak. A fajták legtöbbje sárga és fehér, virágzásuk elhúzódó. Napra valók, különösebb igényeik nincsenek. A rózsaszín fajták virága nagyon hamar kifakul, nem mutatják a könyvekben megszokott árnyalatot.
A hólyagvessző bíbor változata nem a virágja, hanem a levélszíne miatt került be a kertekbe. Másfél méterre nő, minden normál kerti talajban megél. Jól társítható világoszöld és tarka levelű cserjékkel. Ha a levélzeten átsüt a nap, szinte izzik.
Míg az egynyáriak a változatlanságot képviselik a kertben, szinte a fagyokig, az évelők a változatosságot. Legtöbbje, májusban nyílik, szinte tűzijátékszerűen. A nyáron, ősszel virágzók száma már jóval csekélyebb. Egy gondosan összeválogatott növényanyaggal mindez ellensúlyozható. Természetesen az évelők közt is találunk hosszan virágzókat, főleg ha az elnyíltakat folyamatosan eltávolítjuk. Sokáig nyílik a szívvirág. Nyáron visszahúzódik, de ez a természet rendje, jövőre újra kihajt, csak az ültetésekor ezt vegyük figyelembe és olyan szomszédot válasszunk mellé, amelyik nyáron bokrosodik el. A menyecskeszem szeptembertől októberig virágzik. Az egyszerű virágú, szemes fajták mellett teltvirágúak is ismertek. Magassága nem haladja meg a 40 cm-t. A szintén sárga, barnás közepű kúpvirágok már a magasabb évelők közé tartoznak. Hasonló hozzájuk a kasvirág (Echinacea), de rózsaszín, vagy fehér. Közel két hónapon át nyílik, gyógynövényként is használatos. A bíbor délvirág húsos leveleivel a porcsinrózsára emlékeztet, de a virágai őszirózsaszerűek. Tűző napra, a sziklakert szárazabb pontjára tegyük, déli fekvésbe. Októberig virágzik. Hosszú a kokárdavirág szezonja is, júniustól októberig. Törpe fajtái is ismertek. A nyár virágai az évelő csillagfürtök, szarkalábak, a ligeti zsálya, mályvák, csatavirágok is.
Gyakori kérdés hogy mit is ültessünk az árnyékba, a páfrányokon és a borostyánon kívül. A fenyőárnyék mély, ha visszaemlékszünk, egy fenyveserdőben (nem az erdei, hanem a lucerdőben) tett kirándulásra, felidézhetjük, hogy az aljnövényzetük menynyire ritkás és szegényes. Ezért az ilyen jellegű kertrészletet lehetőleg kerüljük. Azért van növény az épületek és nagyobb fák árnyékában is. Ilyen a bőrlevél, a színes levelű árvacsalánok, hunyorok, a változatos levélszínű és mintázatú, sokszor illatos virágú árnyékliliomok, a meténg, pénzlevelű lizinka és az ibolyák. A lazább félárnyékba már bőven találunk ültetnivalót. Talajtakaróként az indás infű, tüskésdiócska, kövérke, kapotnyak, díszszamócák és az előbb említett meténg és lizinka jöhet számításba. Virágos növény is akad szép számmal. A sisakvirág, borkóró, szarkalábak, tollbugák (Astilbe), kas- és kúpvirág, legyezőfű, liliomok, sásliliomok, csillagfürtök, ligetszépe, pünkösdirózsák, csatavirágok, zergeboglárok, szívvirág, tűzgyöngyvirág, kerti pletykák több-kevesebb árnyékot is elviselnek. Ezek a növények a teljes napon is megmaradnak, ha a vízellátásuk megoldott. Az időszakos szárazságot félárnyékban jobban elviselik. A felsorolt növények nyáron virágoznak. Az egynyáriak között is találunk árnyékban virágzókat. Ilyen a gumós begónia, a vízifukszia és a fukszia. Ezek évelő növények a hazájukban, nálunk nem télállóak, így például a begónia gumóját fel kell szedni és a következő tavasszal elültetni. Ezek a növények egyúttal vízigényesek is.
Viszont árnyékba ne ültessünk kövirózsákat, varjúhájakat, szabadföldi kaktuszokat. A tündérrózsák is csak levelet hoznak árnyékban, virágot alig. Kedvelt dézsás növényünk, a murvafürt is csak teljes napon pompázik. Mielőtt növényt vásárolunk, éppen ezért célszerű tájékozódnunk az igényei felől. Vizsgáljuk vagy vizsgáltassuk meg a kertünk talaját is, így sok későbbi bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat. A szakirodalomból pedig a hazait részesítsük előnyben, a más tapasztalatokat, más éghajlati és talajviszonyok melletti más faj-, illetve fajtaválasztékot tükröző, angolból, németből fordítottakat kezeljük fenntartással. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy vasi, gyakorlati szakemberek által írt könyvekhez juthatunk hozzá, normális áron, úgy az évelőkről, úgy a fákról, cserjékről, úgy a fenyőkről. Tőlük tanuljunk inkább, ne a saját kárunkból!
 

Virágh Dezső
Parti Kertészet és Díszfaiskola

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu